Esik tegnap este óta rendületlenül. Szomorú ez az idő,s ilyenkor valahogy mindnekinek a hangulata is kicsit más lesz. Én talán még érzékenyebb vagyok mint máskor. De mindig az vagyok,akkor ezt mindek is nevezzem? Hisztinek? Talán... pedig egész nap bohóckodtam,jó kedvem volt annak ellenére hogy a fejem kitartóan fájt. De egy kérdés motoszkál bennem: Miért akarunk mindig kicsit többet annál,mint amink éppen van?