Új év, új kezdet!Ismét költöztem, immár végleg el a páromtól.Megpróbáltok, volt utolsó esély, még csak nem is egyszer.

Nem ment, bár elvoltunk, de voltak dolgok amiket már nem tudtunk úgy visszahozni mint rég!

Nem bánkódom, már nincs miért, mivel tudom hogy amit lehetett, megtettünk.

Így aztán új életet kezdek és csak előre nézek mert máshogy nem menne.

S ahogy kedves Ametiszt is írta ,mindig van akinek én lehetek a világ, s ő nekem:)

Ebben kell hinni és menni tovább, ahogy oly sokszor tettem már!:)

"Nem az a dicsőség hogy sohasem bukunk el, hanem az hogy mindig felkelünk."

Sokszor, tulajdonképpen mindig egyedül vagyunk ezen a bolygón, de néha talán megtaláljuk, vagy ránktalál az akire vágytunk.

Persze eleinte mindenkiről ezt hisszük buta módon,mindenkiben azt a férfit vagy nőt látjuk, akire vágyunk......de aztán lehull a lepel.

S vagy összedől egy álom bennünk, vagy rájövünk milyen szerencsések is vagyunk mert a részei lehetünk az életének!

Sosem szabad feladni a reményt, mert még sokminden várhat ránk.

Fájhat ugyan ami volt, az emlékek még kavarognak néha,de ez is el fog múlni, mert mindig  van aki ránk mosolyog és új értelmet adhat az életünknek.

 Ez nemcsak az amit gondolok most hanem üzenet valakinek, aki tudom hogy titkon benéz ide néha!Igen Albi ez neked szól!

Tovább kell menni az úton.Ha nem tetszik amin jársz, válassz másikat, csak rajtad múlik mi lesz az életeddel!

......Boldog új évet mindenkinek!