2008-09-29 Kissé széthullva, szinte egész nap! A nátha reggelre kicsit legyengített, alig tudtam felkelni, s kedvetlenül megkérdeztem: Miért ilyen nehéz minden hétfő?? Talán mert új hét kezdődik? Talán mert ismét egy héttel kevesebb lett az életünk? Talán, talán... de mi lenne ha nem ily rossz kedvvel ébredtem volna? Akkor azt kérdezném, vajon mi jót hoz ez a hét ismét? Hiszen a pozitív gondolkodás fontos! Csak néha nehéz... olvastam ma ismét verseket, szomorúak, elgondolkodtatóak, fájdalmasak néha. A jelen világunkban sajnos nagyon sok rosszat felfedezhetünk,csak ki kell lépni az utcára, csak elég ha felhív vagy felhívsz valami ismerőst, ha bekapcsolod a TV-t ... ömlenek ránk a negatív hírek. Megfigyelted már hogy a híradó nem áll másból csak negatív dolgokról? Néha .. elvétve találsz benne valami jót is. Csak néha! Pedig ahogy olvastam, a negatív gondokodásra pazarolt energánkkal sokkal többet veszítünk, mintha az ellenkezőjét tennénk. Az eredményét tekintve főképp! Miért esik az embereknek nehezükre kicsit más szemszögből nézni az életet? Miért kell állandóan egymásra támadni minden különösebb ok nélkül? S miért fájnak ezek a borzasztó történések néha nekem is? Hmmm a hangulatom mintha nekem is kicsit lesüllyedt volna. Vagy csak elgondolkodtam? sokszor elgondolkodom ezeken a kérdéseken, s még sok- sok hasonló kérdés jut eszembe, de a válaszok sokszor nem érkeznek meg, .. vagy éppen nem kielégítőek. Sajnos az élet ilyen kemény, nem alakulhat minden asszerint ahogy gondoljuk. Pedig ha megvalósulhatna pár szép gondolat, a világ mennyivel békésebb lenne! Persze egy ember kevés ahhoz hogy változtasson a világon, de úgy tűnik nincs összefogás! S elrettent néha ha belegondolok a jövőbe, a családom jövőjébe ...vajon milyen lesz az az élet? Hogy tanítsam jóra a gyerekemet ebben a rohanó és vad világban? Ahol az emberek nem tudják értékelni az életet, vagy semmit sem már? Talán és remélem hogy így lesz, megváltoznak az emberek és minden rendbe jön ezen a bolygón! ... de mi van ha nem?

2008-09-27 Hmm érdekes dolgok történtek a héten .. s végre megint csak jó híreket kaptam. Bár pénteken becsúszott egy szomorú is, miszerint nagybátyámék elváltak. Az élet már csak ilyen nehéz! De asszem sosem fog tanulni a hibájából,mert bizony ő a hibás. persze könnyű ítélkezni,de sajnos a saját bőrömön is tapasztaltam mindazt, ami miatt az ő házasságuk is szétment. Ez a 2. házassága volt,de aki magánakvaló, az is marad. évikém(nagynéném) nagyon jó lelkű ember, vele beszéltem (mint mindig), s egy-két dolgot elmondott az egészről. Ami arra mutat hogy anyám és az öccse bizony nagyon is hasonlóak. Sajnos! Mindent őérte, de ő semmit másokért! De hát ha nem lehet hozzájuk eléggé alkalmazkodni,s nem szeretnek senkit??? Szomorú ez,de már változni nem fognak sosem!

Most gondoltam irkálok kicsit,olvastam is itt-ott ..! Rend van mindenhol ... és csend, csak én hallgatom a zenét, aztán ha átjön a kedvesem pihenünk.Kellemes hétvégét mindnekinek!

Németh Károly

Szeretlek

Olyan hajlékony ez a szó, s oly szelíd, türelmes, mit öbölben ringózó hajó, ha a kikötőbe szerelmes. Zúghatnak messzi, vad viharok, tombolhatnak hullám-telivérek, elcsitulnak a szívszaggató jajok, ha e szó lelkével hozzád érek. Egy érintés csak az éjszakában, s csókom máris zizegve rezdül, örök titkom e szó: a halálban is szeretlek, s egy életen keresztül.

19:37:59 Az előbb írtam, nem is keveset, de sajnos történt egy malőr még mielőtt az utolsó mondatot befejezhettem volna! Lekapcsolt a gépem.

Íg aztán csak röviden: ma kaptam egy dicséretet,ami a legnagyobb dolgo volt ma, s a legjobban esett a szivemnek. Azt mondta a párom, hogy büszke rám! Miért is? Mert a munkahelyemen jelöltek valamire amivel azt jutalmazzák aki a lejobban dolgozott. Mivel már régóta szenvedek napokon, heteken, hónapokon át ,mindig túlórázva -egy projectel. Mindnekinek szép álmokat,nekem már jó lesz.

"A fájdalom nem azért van, hogy szomorúvá tegyen, ne feledd. Ez az a pont, ahol az emberek mindig eltévednek... A fájdalom csak azért van, hogy éberebbé tegyen - mert az emberek csak akkor válnak éberré, amikor a nyílhegy mélyen a szívükbe hasít, és megsebzi őket. Egyébként nem ébrednek fel. Amikor az élet könnyű, kényelmes és zökkenőmentes, akkor kit érdekel? Akkor ki törődik az éberséggel? Amikor a barátod meghal, az egy lehetőség. Amikor a szerelmed elhagy... azok a sötét éjszakák, amikor olyan magányos vagy... annyira szeretted őt, mindenedet kockára tetted érte, és most hirtelen nincs többé veled. Magányosságod sírásában... ott a lehetőség; ha jól használod, tudatossá tesz. A nyíl hegye fájdalmasan éget - használd fel. A fájdalom nem azért van, hogy nyomorulttá tegyen, hanem azért, hogy tudatosabbá válj! És ha tudatossá váltál, minden szenvedés eltűnik."

Osho

Na most aztán írtam nem keveset (lent), de amit gondolok és érzek,néha papírra kell vetnem, de ezért van ez a blog is!:D Kívánom, mindenkinek teljesüljenek a vágyai!

https://www.youtube.com/watch?v=l_Di9URZ-gg 

Ezt a klippet nézzétek meg, nekem nagyon tetszik! Mióta rátaláltam, sokszor meghallgattam már, és mindig megnyugtat.A többi zene is jó tőle. Hideg van, itt az ősz. Ennek az évszaknak is megvannak a maga szépségei ... ha körbenézünk, minden gyönyörű szinekben pompázik. A hétvége a megszokott módon zajlott, itthon ültem és végeztem a teendőket amit kell egy háztartásban, s mindemellett a gépen igyekeztem kicsit rendet rakni. Bár ezzel még nem végeztem, kicsit időigényes mivel elég sok minden van rajta. Amit lehet pl. zenéket kiírom lemezre, de igyekszem itt is egy kissé átláthatóbb rendszert csinálni, mint a hétköznapokban. Ráadául a kedvesem minden hétvégből (sajnos) egy napot biztosan dolgozik, így aztán van is időm ezzel foglalkozni. Furcsa, de néha olyan egyedüllét érzése fog el, hogy azt se tudom mit kezdjek magammal! Tudom itt van nekem Ő , de mivel csak pár órákra találkozunk, s néha itt alszik nálam, sokszor egyedül vagyok. Hazajövök az albérletbe, itt nem vár senki rám,( csak a gépem legfeljebb) egyedül fekszem le aludni s egyedül ébredek fel ... Néha arra vágyom, bár együtt élnénk már, de ilyesmit nem merek kimondani, de amint a gondolat fellebben bennem, el is hessegetem. Nem réóta vagyunk együtt, s annak ellenére hogy mindent megbeszélünk, s a céljaink egyeznek, és köztük már erről is szó esett, még nem jött el az ideje hogy ki is mondjuk és tegyünk ezért valamit. Lehet még ezt nem akarjuk? Mikor eltelik úgy egy hét, hogy jó pár napig nem látjuk egymást, jó érzés hogy érzem a hiányát! ha nem hiányozna, nem is szeretném igazán. De az amikor ilynekor azt súgja,hiányoztam neki, mindennél jobb érzés ... mert tudom hogy ragaszkodik hozzám, akárcsak én hozzá. De lehet hogy öregszem vagy többre vágyom amikor az jár a fejemben hogy de jó is lenne együtt élni végre? Fogalmam sincs mikor lenne "helyes" az ilyesmi, de azt tudom s ő is, hogy már ez is ajándék hogy mi egymásra leltünk. Mindketten valahol feladtuk már hogy megtaláljuk azt akivel élhetnénk éveket, akire azt mondhatnánk "Ő az igazi!" Tudom ez elcsépelt mondat, de vannak akik így élnek s keresik azt akivel repülni tudnak. Mert mind félszárnyú angyalok vagyunk! A tavalyi év rengeteg fájdalmat és csalódást hozott, köztük olyat is amit kitörölni nem lehet,de a múlton mindenképp túl kellett lépni. S most visszetekintve azt mondhatom, minden döntésnek valóban megvan a következménye, s ebben a döntésben is volt jó! Így találhattam rá a páromra, mert vágytam is rá nagyon erősen, hogy megtaláljam őt. S íme itt van nekem! Ez nem véletlen, ennek így kellett lennie, s boldog vagyok: mert ő egy nagyon jó ember, kedves és figyelmes, odaadó és ragaszkodó, tisztel és óv, s úgy érzem igazán őszinte hozzám, s amire vágyik azt általam -velem képzeli el a jövőben. Ennél többre kellene vágynom? Nem hiszem! S amikor megérint az olyan kellemesen bizsergető érzés, hogy szinte érzem az ereimben a felszabaduló energiát ... elönti testemet -lelkemet és a szívem majd kiugrik. Értelmet adott sivár életemnek, s erőt hogy összeszedjem magam. S mert akkor hittem ebben, most már tudom mindenben csak erősen hinni kell és tenni a dolgunkat. Néha elég nagy káosz volt bennem, de amikor az életem kissé egyensúlyba került általa, kezdtem rendet tenni mindenhol. Ha van akihez tartozhatsz, az megnyugtató és biztonságot ad. S kezded kissé máshogy látni ezt a rohanó és sokszor szürke világot, benne a munkádat és minden egyebet. Mindig is nagyon pesszimista voltam és kinevettem azt aki hitt abban hogy a dolgok jó irányt vehetnek. De már megtapasztaltam hogy ez tényleg így van ... és annyira jó érzés mikor átölelhetem .. érezhetem a bőre illatát, hallhatom a hangját, hogy legszivesebben a bőrömből kibújnék mert már szavakba se tudom sokszor foglalni azt amit iránta érzek! Így aztán csak ölelem szorosan, szinte egybe olvadva vele ... mert elengedni nem lehet! SZERETEM NAGYON! Ne higyjétek hogy az álmok nem válhatnak valóra .. mert azok egyszer rád talának,csak tartsd nyitva a szemed és ismerd fel a lehetőséget!

ŐSZ

Tar ágak-bogak rácsai között kaparásznak az őszi ködök, a vaskorláton hunyorog a dér. Fáradtság üli a teherkocsit, de szuszogó mozdonyról álmodik a vakvágányon, amint hazatér. Itt-ott kedvetlen, lompos, sárga lomb tollászkodik és hosszan elborong. A kövön nyirkos tapadás pezseg. Batyuba szedte rongyait a nyár, a pirosító kedvü oda már, oly váratlanul, ahogy érkezett. Ki figyelte meg, hogy, mig dolgozik, a gyár körül az ősz ólálkodik, hogy nyála már a téglákra csorog? Tudtam, hogy ősz lesz s majd fűteni kell, de nem hittem, hogy itt van, ily közel, hogy szemembe néz s fülembe morog.

/József Attila 1935. okt. /

Szép álmokat mindenkinek!