Elköltöztem a hétvégén!

Már nem is tudom hanyadszor az elmúlt 6 évben??

Azért kellett mennem , elvileg mert eladták a lakást, de ez úgy néz ki nem igaz.

De már nem is érdekel, persze nem voltak velem egyenesek (mármint a tulaj)

de előbb- vagy utóbb úgy is eladnák és akkor kereshetnék kecót.

Most találtam, nem is olyan rossz.

Így végre megnyugodtam és még be sem szól senki....

Legalábbis nem kell egy oskokodó tulajt elviselni, akinek senki se tetszik!

A párom segített és tök gyorsan végeztünk mindennel, majd egész nap együtt voltunk.

Pihentünk és olyan sokat beszéltünk..... mint még talán soha.

Nagyon jól éreztem magam Vele és láttam rajta hogy Ő is!

Ez nagyon jó érzés!!! Másnap mondta is, olyan mint régen.

Igen, olyan volt! És még lesz is, majd idővel rájön hogy ez nem csak most volt ilyen.

S miért is? Mert akarom hogy így legyen, és teszek is érte hogy mindig jól érezzük magunkat,

és soha többé ne okozzunk egymásnak fájdalmat!

Az elmúlt egy hét alatt annyira rossz volt nélküle, hogy már nagyon vártam a szombatot.

Legszivesebben a nyakába ugrottam volna, de azt hiszem így is érezte mennyire jó hogy ott van velem!

Most végre megint jól érzem magam, és láttam hogy ő is megkönnyebbült.

Aztán majd alakulnak a dolgok, ahogy mi alakítjuk persez őket, és tudom hogy bármit elérhetünk...

csak akarni kell nagyon!

Olyan jó volt hozzá bújni, beszélgetni vele, vagy csak hallgatni... kicsit felengedett tegnap és sokmindenről mesélt nekem.

Ma viszont bepakoltam a cuccaimat, előtte mindent át kellett takarítani, volt kosz bőven,

majd kitakarítottam itt-ott és vettem egy nagy fürdőt is.

Így gondoltam időt szánok egy kis mesére....

Jó pihenést mindenkinek!